Egy sz�p ny�ri napra virradtak Inuyasha�k az �si Jap�nban. Miroku Sangot f�zte, hogy legyen m�r v�gre a gyermekei anyja. Shipo Kiraraval fog�csk�zott. Inuyasha egy k�zeli f�n szok�sa szerint duzzogott, mert Kagome m�r megint k�sik. A hanyou nem �rtette, hogy mi�rt nem j�n m�r a l�ny, mert most �ppen ny�ri sz�net van n�luk �s �gy tanulnia, sem kell. Inuyashat lassan el�nt�tte a m�reg, de ebben a haragban nagyon m�lyen egy kis agg�d�s is volt. Sango �s Miroku vagy egy �r�ja f�zt�k a f�lszellemet. - Inuyasha most azonnal elm�sz Kagom��rt! - rivallt r� a szellem�rt�l�ny. - Minek menjek ut�na �gyis mindig csak a baj, van vele. - Inuyasha nem igaz, hogy ilyen idi�ta vagy. Csak Kagome l�tja az �kk� szil�nkokat – oktatta ki Miroku. Inuyasha nagy nehezen felt�p�szkodott �s indult volna a k�t fel�, mikor megjelent Kagome. - Kagome! – ugrott a l�ny nyak�ba Shipo – Mi�rt csak most j�tt�l? M�r nagyon hi�nyozt�l. - Sziasztok! Bocs, hogy k�stem, de randim volt egy sr�ccal �s t�ls�gosan elh�z�dott a s�ta a parkban. Olyan romantikus, figyelmes �s kedves velem – �radozott Kagome. Sango erre csak nagyokat tudott s�hajtani. - � Kagome te olyan szerencs�s vagy, hogy ilyen bar�tod van – irigykedett a szellem�rt�l�ny. „B�rcsak Miroku lenne velem legal�bb fele ennyire figyelmes, akkor tal�n gyereket is sz�ln�k neki. Sango t�rj m�r �szhez Miroku egy szoknyavad�sz sosem fog velem rendesen viselkedni.” Inuyashat lassan el�nt�tte a f�lt�kenys�g. „H�, ha megtal�lom azt a fi�t, akkor… akkor kitekerem a nyak�t.” Miroku l�tta, hogy Inuyasha mindj�rt �tmegy Kagome vil�g�ba, hogy ell�ssa annak a fi�nak a baj�t, ez�rt ink�bb f�lreh�vta, �s nagy nehezen lenyugtatta. - Inuyasha fejezd m�r be ezt az �lland� f�lt�kenyked�st! Ha szereted Kagom�t akkor, valld be neki! - De nem szeretem te idi�ta! - J� van, na le ne harapd a fejem! Ha nem szereted, akkor ne f�lt�kenykegy! - Nem is vagyok f�lt�keny. Bizony�ra csak k�pzel�dsz. - Ja, persze. Akkor menj�nk vissza a l�nyokhoz.