Mindenkinek jár a boldogság
2006.03.25. 08:15
Nagyon jó!
> 1 rész.
>
>
> 3 évvel ezelőtt Kagome hazament,mert Inuyasha úgy döntött Kikyoval
> marad!Mindenki szomorú volt,hogy Kagome végleg hazament.A kút is
> lezárult teljesen. Senki sem juthatott át egy erőmező
>
miatt!
>
>
> *
> 3 évvel később:
> - Kagome drágám gyere mert elkésünk az orvostól!Nagyon
> aggódom nem tetszik ez a sok rosszullét!-mondta Hojó akivel már fél
> éve házasok.
> - Rendben de szerintem csak a vérnyomásom miatt van ez,hisz
> tudod rengeteg munkám van!
> - Igen tudom!-azzal megcsókolta feleségét.
> Az orvosnál:
>
> - Gratulálunk maguk hamarosan szülők lesznek!-mondta a
> nővér a kivizsgálások után.
> - Tényleg, ez csodálatos nem édesem?
> - De igen nagyon boldog vagyok!azzal egy mosolyt erőltetett
> az arcára. � (vajon mi ütött belém olyan üresnek érzem magam pedig
> hamarosan anya leszek,mégis úgy érzem hiányzik valami.)-gondolta
> magában de nem sokáig mert férje közbeszólt:
> - Minden rendben édesem?
> - Persze csak egy kicsit váratlanul jött!
> - Édesanyád boldog lesz,hogy nagymama lesz!
> - Az biztos!
> - Mindent megkell szerveznünk.meg kell venni a kiságyat, a
> ruhákat ,játékokat, cumit és cumisüvegeket aztán még�..
> - ŐŐ.. drágám még ráérünk ezzel, hisz még csak 2 hetes
> terhes vagyok!
> - Igen tudom,csak boldog vagyok,hogy végre apa leszek, és
> hogy attól a nőtől lesz gyerekem akit a világon a legjobban szeretek,
> csak vigyázni kell nehogy megint betegeskedj úgy, mint 3 évvel
ezelőtt!
> - Efelől biztos lehetsz,hogy nem lesz semmi bajom! De kérlek
> most vigyél haza,mert fáradtnak érzem magamat!
> - Ez jó ötlet, most még jobban vigyáznod kell magadra!
>
> - Inkább vigyél el az anyámhoz elújságolom neki a hírt!
>
> - Rendben én meg utána bemegyek a munkahelyemre!
>
> Kagome anyukájáéknál:
>
> - Szia Kagome na mesélj mit mondott az orvos?
> - Nővérkém, ha komoly akkor rám számíthatsz!
> - Nyugi nincs semmi bajom, vagyis van, de ez jó! Hamarosan
> anya leszek!
> - Ó kicsim ez nagyszerű, kötök sapkát a kicsinek, és majd
> elkísérlek ruhákat, pelenkákat, cumit és cumis üvegeket�.
> - Anya te összebeszéltél Hojóval?
> - Miért?
> - Mert ő is mindent megakart szervezni!
> - A nővéremnek igaza van még túl korán van!
> - Köszönöm Souta tudtam , hogy te mellém állsz!
> - Ugyan csak józanan gondolkodtam!
> - Kagome hát végre eszedbe jutottunk te hálátlan lány!-vágta
> a fejéhez a nagypapa.
> - Na de nagypapa Kagoménak sok a munkája és különben is
> hamarosan kisbabája születik!-mondta Souta, hogy megvédje
nővérét
> - Ez komoly Kagome?
> - Igen nagypapa, hamarosan dédnagypapa lezs belőled!
> Nem is tudta hova legyen a nagy boldogságtól.Mindenki boldog volt
> csak Kagome nem.Úgy döntött felmegy a régi szobájába és lepihen
egy
> kicsit.Sokat gondolkodott ezen a fura érzésen:
> - Miféle anya lesz belőlem ha nem tudok örülni a kicsinek?De
> biztos szeretni fogom,hisz most is szeretem,csak olyan furcsa
érzésem
> van már napok óta!
> De nem tudott sokáig gondolkodni mert, elnyomta az álom.Különös
álma
> volt már sokszor álmodta ezt csak nem ennyire közelről látta �
> A középkori japánba találta magát.Egy nagy fa tövében volt ott egy
> csinos lány, egy szerzetes és egy fura alak kutya fülekkel.
> Beszélgettek,közben Kagome rájött,hogy az a fa a szent fa ami az ő
> kertjükben áll.Említettek egy lányt de nem tisztán hallotta a
nevét.Aztán
> hirtelen meghallotta a saját nevét.
> - Kagome már régen elment!Annyira hiányzik!-mondta a lány
> - Igen nekem is!-mondta a szerzetes.
> - És ez mind az én hibám,ha jól választok akkor Naraku már rég
> halott lenne és mindenki boldog lehetne!Bárcsak át jutottam volna a
> kúton!-mondta a fura alak.
> Kagome hirtelen felriadt álmából.
> - Vajon miről beszéltek mi közöm lehet ezekhez a fura
> alakokhoz?És mi köze lehet a szent fához ami a kertünkben van?
> Azthiszem megyek és megnézem!
> A fánál:
> - Nahát,milyen különös érzés fogott el!-aztán meghallot egy
> hangot a fejében:
> - Menj a kiszáradt kúthoz és ugorj bele!-mondta a különös
> hang.
> Kagome nem tudta miért teszi meg de elment a kúthoz.Egy ideig
> habozott aztán feknyitotta és beleugrott.Egy másik helyen találta
> magát.
> - Már nem otthon vagyok!-csodálkozott,majd kimászott a
> kútból.
>
> *
> - Ez nem lehet!
> - Mi történt Inuyasha?
> - Sango, azthiszem ez Kagome illata! Igen ez biztos az övé!-
> majd szélsebesen elindult.
> - Miroku gyere gyorsan!
> - Mitörtént Sango?Miért vagy ilyen izgatott?
> - Inuyasha Kagome illatát érezte gyorsan menjünk utána!
> - Mi Kagome? Akkor mire várunk gyorsan menjünk!
> - Nyugi Shippo! Kirara!
> Azzal elindultak Kirarával a hátán.Nemsokára sikítást hallottak.
> - Ez Kagome!-kiálltott fel Shippo és Sango egyszerre. Még
> gyorsabbra vették az iramot.
>
> *
> - Kagome hát visszajöttél?
> - Ki maga és honnan tudja a nevemet?
> - Ezt meg hogy érted?Én vagyok az Inuyasha!
> Ekkor érkeztek meg a többiek is.
> - Kagome hát visszajöttél!-kiálltott Shippo majd a meglepett
> lányhoz szaladt,de meg is áltt látván Kagome ijedt tekintetét.
> - Az álmom! Ez nem lehet,ez csak álom!Ébredj fel!-kiálltozott
> majd megszédült és elájult.
> - Kagome!!!-kiálltották egyszerre.
> - Gyorsan vigyük Kaede anyóhoz!-mondta Miroku.
> Majd Inuyasha nem tétóvázott, gyorsan ölbe kapta és már vidte is a
> faluba a többiek meg utána.Ott Kaede megvizsgálta.
> Nem sokkal később felébredt Kagome is .Mikor kinyitotta a szemét
> csodálkozva vette észre,hogy ez nem álom, hanem a
valóság.Csöndbe
> maradtt és hallgatta a többiek beszélgetését.
> - Kagome nem is örült,hogy látott minket még a szeme se
> rebbent!És nem tudta ki vagyok!- mondta Inuyasha csalódottan.
> - Talán átmeneti elme zavar!De ne aggódjatok nemsokára
> minden rendbe lesz vele.-mondta Kaede.
> - Hát felébredtél?!- Kérdezte Sango boldogan.
> Bár Kagoménak még zúgott a feje és elég gyengének érezte magát,
> azonban mégis felült mit sem törődve gyengeségével.A tudat,hogy az
> álma valósággá alakoult az most jobban foglalkoztatta.
> - Kik maguk és hogy kerültem ide?Mért nem emlékszem
> semmire!-az utolsó mondatát már alig tudta kipréselni a száján,
ugyanis
> sírva fakadt.
> - Nyugodj meg nem akarunk bántani!És hamarosan mindent
> megmagyarázunk, de engedd meg,hogy az anyó megvizsgáljon!-
> mondta Sango átölelve rég nem látott barátnőjét.
> - Rendben.-mondta Kagome, de most már nyugodtan.Úgy
> érezte, hisz a lány szavainak.
> Kaede anyó kiküldött mindenkit,hogy nyugodtan megvizsgálhassa a
> lányt.
> - Úgy látom minden rendben van!Ne félj mindent
> elmagyarázunk, ha eljön az ideje!
> - Huhh, akkor jó!Nem akarom, hogy a kicsinek baja essen!
> - Hogy mondtad?Kagome te állapotos vagy?
> - Igen.
> - Így már mindent értek!
> - Mit ért mindent?
> - Hát,hogy elájultál és a rosszulléted is!Bizonyára most sem
> vagy túl jó!Inkább pihenj és ne félj nem lesz semmi baj! Ezt meg idd
> meg!
> - Jó!-miután megitta nyomban el is aludt.
> - Ne zavarjátok, épp most aludt el!
> - Kaede anyó,Kagome emlékezni fog valaha ránk?
> - Nyugodj meg Shippo!Minden eszébe fog jutni!
> - És, minden rendben van?Ugye nincs semmi baja?-Kérdezte
> Inuyasha aggódva.
> - Ne aggódj jól van!Csak ez sok volt neki és nem bírta,de
> minden rendben lesz!
> - Akkor jó!-mondta Inuyashát megelőzve Miroku.
> - Bemehetek hozzá?
> - Menj csak de ne ébreszd fel!És ha felébred akkor ne mondj
> még neki semmit csak nyugtasd meg!
> - Ez természetes!
> - Miroku,Sango,Shippo ti segítsetek gyógynövényt gyűjteni!
> - Rendben!-mondták majd az anyó után mentek.
> Inuyasha sem habozott sokáig gyorsan bement Kagoméhoz .Fél óra
> múlva fel is ébredt.Hirtelen minden eszébe jutott:Inuyasha és a
barátai,
> meg az is, hogy Inuyasha Kikyot választotta és, ő hazament.
> - Hát felébredtél?
> - Te meg mit keresel itt?-kérdezte közömbösen-Nem mintha
> érdekelne, de te nem Kikyoval mentél el?
> - Hát eszedbe jutott?-kérdezte boldogan Inu.
> - Igen eszembe jutott, úgyhogy légy szíves válaszolj!-kiabálta
> már,de aztán eszébe jutott,hogy állapotos így hát lenyugodott.
> - Tudod miután elmentél ráébredtem, hogy tévedtem és
> megöltem Kikyot,de csak önvédelemből tettem! Ugyanis meg akart
ölni
> engem!
> - Jókor ébredtél rá és mért nem jöttél utánam?
> - Mert nem tudtam,ugyanis valami erőmező nem engedett
> átjutni!
> - Miután hazamentem pár hónap múlva minden kiesett a
> fejemből!Sokszor álmodtam veletek, de nem tudtam mire vélni és nem
is
> foglalkoztam vele, sokkal fontosabb dolgom is akadt ennél!Lehet,
hogy
> én hoztam létre az erőmezőt!
> - Már nem érdekes az a lényeg, hogy itt vagy velem!
> - Mért beszélsz így?
> - Hát még mindig nem jöttél rá Kagome?
> - De mire?
> - Arra, hogy szeretlek!
> - Mi?Én is szerettelek téged!
> - És már nem érzel így?-Kérdezte Inuyasha, bár nagyon félt
> attól ,hogy Kagome már nem szereti.
> - Tudod régen azt akartam,hogy boldog légy, és évekig össze
> voltam zavarodva mert úgy éreztem hiányzik valami!De nem tudtam
mi?
> De most már tudom, hogy az a hiány az te voltál, mert még mindig
> szeretlek!De sajnos nem lehetünk együtt!
> - Ugyan miért?Ha a múlt miatt van akkor azt felejtsd el már
> nem érdekel!
> - Nem! 2 akadály is van ami gátol, hogy együtt legyünk!Az
> egyik a férjem!
> - De te nem őt szereted!Hagyd ott és élj velem!
> - Nem lehet, ugyanis a 2. akadály az az, hogy az ő gyerekét
> hordom a szívem aladt!
> Inuyashát ez hideg zuhanyként érte.Nem hitte volna, hogy egy
gyerek
> lesz majd ami meggátolja,hogy együtt lehessen Kagoméval.Ráadásul
> egy másik férfitól.
> - Egy gyerek?!
> - Igen.
> - Akkor örökre elveszítettelek!Kérdezhetek valamit?
> - Persze csak bátran!
> - Ha nem lennél állapotos, ott hagynád a férjedet miattam?
> - Nem tudom.A szívem azt súgná igen, de az eszem azt, hogy
> nem.A házasság az örökre szól, persze nem minden esetben!
> - Kagome hát felébredtél?
> - Igen Sango! És nyugodj meg jól vagyok !
> - Inuyasha mesélt rólunk? � kérdezte meglepettem
> - Nem, minden eszembe jutott!
> - Hát ez nagyszerű!-kapcsolódott be a beszélgetésbe Miroku
> is.
> - Miroku!Shippo de megnődtél!
> - Kagome! Mostmár örökre itt maradsz ugye?
> Kagome nem válaszolt csak hallgatott.Inuyasha felállt és kiment a
> kunyhóból.Mindenki csodálkozva figyelte az eseményeket.
>
> *
> - Szia Hojó de jó, hogy jöttél!
> - Miért mi történt?Mi van Kagoméval?
> - Hát azt mi sem tudjuk?
> - Ezt nem értem, akkor most hol van?
> - Pontosan mi sem tudjuk,de utoljára a szobájába ment
> pihenni!-kapcsolódott be a beszélgetésbe Souta is.
> - Megyek és azonnal megkeresem!-azzal elrohant, mit sem
> törődve a külvilággal ami végzetes hiba volt, ugyanis egy autó már
nem
> tudott fékezni, így elütötte szegényt az autó.
>
> *
> - Inuyasha várj!-közben Kagoménak sikerült beérnie őt pont a
> szent fánál.
> - Kagome, maradj itt velem és neveljük fel együtt a gyereket!
> Neveljük fel együtt, nem számít, hogy másé, engem nem érdekel!-
> közben sikerült Kagomét a fához szorítani és így átölelnie.
> - Hé mit csinálsz engedj el!-azonban nem tudta végig mondani,
> mert Inuyasha forrón megcsókolta.
> - Nem tudom meddig maradok itt, de addig én veled maradok!
�
> mondta a csók után
> - Felejtsd el amit az imént mondtam, csak kiborultam, én nem
> mondtam komolyan!Kérlek bocsáss meg!
> - Semmi baj!
> - Tényleg itt maradsz velem?-már elengedte Kagomét.
> - Igen.
> - Kagome!-majd újból megcsókolta.
> Majd visszamentek a faluba egymás kezét fogva..
>
>
> *
>
> Eközben Hojót beszállították a kórházba.Szerencséjére csak a keze
tört
> el és agyrázkódása lett. Nem lett különösen nagyobb baja. 2 hét után
ki
> is engedték. Nagyon aggódtak már Kagome miatt, ugyanis még nem
> került elő.
>
> *
>
>
> Inuyasháék elindultak Narakut megkeresni, így Kagome is velük
tartott.
> Inuyasha és Kagome az utóbbi 2 hétben nagyon boldogok voltak
> együtt.Nem is gondoltak semmire és senkire. Inuyasha nagyon
> vigyázott Kagoméra egy szellem sem férkőzhetett a közelébe.Épp
> visszatértek a faluba és Kagoménak eszébe jutott a családja. Így
> megkérte Inut menjen el vele sétálni.
> - Inuyasha mostmár haza kell mennem!Már 2 hete nem láttak
> és biztos hamarosan meg kell vizsgálniuk a kicsit!-mondta szomorúan.
> - Megértelek!-mondta szomorúan.-Most az a
> legfontosabb,hogy ne legyen semmi bajotok!
> - Hát, akkor viszlát majd még találkozunk! �majd szépen
> lassan elengedték egymás kezét és a lány beleugrott a kútba.
> Kimászott a kútból és berohant a szobába, ahol meglepődötten vette
> észre férje bekötött kezét és a sebtapaszt a fején.
> - Te jó ég mi történt veled?-kérdezte Kagome aggódva.
> - Ja ez!Semmiség, inkább én kérdezhetném ezt tőled!Hol
> voltál?
> - ( Nem mondhatom meg neki az igazat! Úgysem értené meg!)
> - Kagome kérdeztem valamit! Minden rendben?
> - Persze! Nem tudom mi van velem!Nem emlékszem semmire!-
> mondta könnyeivel küszködve,majd átölelte a férjét.
> - Semmi gond!Elmegyünk az orvoshoz és majd ott
> megvizsgálnak!-majd ő is visszaölelte feleségét.
> - Kagome!Hát visszatértél?
> - Igen és ne aggódj öcsikém!
> - Akkor jó!Beszélhetnék veled 4szemközt?
> - Persze máris megyek, hogy nyugodtan beszélhessetek!-majd
> kiment a szobából.
> - A középkorban voltál?
> - Hátt�.ööö�.szóval..
> - Szóval igen!
> - Csendesebben!
> - De Kagome te nem lehetsz Inuyashával, nem mehetsz vissza
> mert�
> - Tudom, tudom!Kötelességem Hojóval maradni!
> - Pontosan!Csak akkor lehetnél Inuyashával, ha Hojóval
> történik valami!De nem fog!
> - Ilyet ne is mondj oké?
> - Oké!
> - Téma lezárva!Tudom, hogy mit kell tennem!
> - Mehetünk az orvoshoz? � lépett be a szobába a férje.
> - Igen drágám! � majd ott hagyta a meglepődött öccsét.
>
> *
>
>
>
>
> - Inuyasha minden rendben?
> - Ne� vagyis igen Shippo!
> - Hát� nem voltál túl meggyőző!
> - Hallgass már, és ne prédikálj!
> - Csak aggódom érted és Kagoméért!
> Shippo ezalatt az elmúlt idő alatt sokat fejlődött és változott.Sokkal
> férfiasabb és sokkal magasabb is lett.Meg is komolyodott és csak
most
> kezdte el megérteni a felnőttek dolgát.
> - Szereted igaz?
> - Igen! Na és úgy se lehetünk együtt és most hagyjál!Amúgy
> se értesz semmit még gyerek vagy!
> - Ez nem igaz, ha észrevetted volna már nem vagyok gyerek!
> - Keh� felőlem azt csinálsz amit akarsz!És akkor is még kölyök
> vagy!
> - Te semmit sem változtál!Úgylátszik még neked sem sikerült
> felnőnöd!
> - Hallottam ám Shippo gyere csak vissza, majd meglátod, hogy
> mire vagyok képes!
> - Látom vérszomjas lettél!-kapcsolódott be Miroku Sangoval az
> oldalán.
> - Hagyjál!És veletek meg mi történt?-nézett csodálkozva a
> Miroku-Sango párosra.
> Sango, mint a paradicsom úgy vörösödött el, Miroku meg kaján
vigyorral
> a száján :
> - Semmi különös!Csak élvezzük az életet amíg lehet!Mért baj?
> - Nem!-mondta unott képpel, de titokban örült barátai
> boldogságának.
>
>
>
> Eközben Kagomét megvizsgálták és az orvosok nem találtak semmit.A
> kicsit is megultrahangozták és úgy látszott minden rendben. Hazafelé
a
> kocsiban Hojó látta, hogy nem stimmel valami Kagoménál.
> - Mi a baj drágám?
> - Semmi!-majd egy mosolyt erőltetett az arcára. ( Vissza kell
> mennem!Látni akarom !)
> - Figyelj csak szerelmem!Van valami amit nem mondtam el!
> - Hallgatlak!
> - A vállalatnál azt mondták el kell utaznom pár hétre!És�
> - Semmi gond menj csak én addig el leszek az anyáméknál!És
> ne aggódj vigyázok magunkra!
> - Rendben tudtam, hogy a megfelelő nőt vettem el feleségül!
> - Ugyan már, nem kell bókolnod!
> - Rendben, akkor most hazamegyünk és összeszedjük a
> holmidat, mivel én már elcsomagoltam az útra csak téged vártalak!
> - Rendben van.
> - ( Így legalább eltölthetek egy hetet a középkorban! Jaj nem
> nem tehetem ezt meg Hojóval! De mindegy! Legalább Sangóékat is
> láthatom!)
> Haza fele nem is beszélgettek csak miután hazaértek és elkezdtek
> összepakolni.
> - Holnap utazom!
> - Ki kísérjelek a reptérre?
> - Szó sem lehet róla!Neked pihenned kell sokat!Nem akarom,
> hogy bajotok essen!
> - Rendbenén ahogy gondolod én addig készítek vacsorát!- kb.
> 1 óra múlva Kagome felkiabált az emeletre:- Kész a vacsora!
> - Hmm�szóval ennek volt ilyen finom illata?!
> - A kedvencedet csináltam instant tésztát!
> - Ööö�..Kagome�nem akarlak megbántani de�.de az nem az
> én kedvencem�. de sebaj azt is szeretem!
> - (Jajj, mit tettem az Inuyasha kedvence!Úgy látszik, ha nem
> gondolok rá akkor is őt szeretem és nem tudom elfelejteni őt!)
> - Úgy látom nagyon megviselt vagy!Jobb lenne, ha lefeküdnél
> aludni én meg majd elmosogatok!
> - Rendben van!- azzal felindult a szobájába de..
> - Kagome nemis adsz egy csókot?
> - Jaj dehogynem!-így Kagome akaratán kívül is megcsókolta őt.-
> Jó éjt!
> ( Jaj mit tettem, úgy érzem, hogy ezzel Inuyashát csalom meg, de ha
> vele vagyok akkor meg Hojót csalom meg!)
> - Ez így nem mehet tovább!- mondta hangosan felérve a
> szobájába.
> - Drágám kihez beszélsz? � mondta a férje felérve a szobába.
> - Senkihez csak hangosan gondolkodtam!
> - Akkor jó!
> - Azt hiszem nem fekszem le még aludni! Inkább kimegyek a
> kertbe sétálni!
> - Veled menjek ?
> - Ne! Vagyis inkább feküdj le nyugottan csak egy kicsit
> levegőzöm és utána jövök felhozzád!
> - Rendben van ahogy akarod édesem!
> Kagome kint a kertben megállt és a rózsákat csodálta, majd valaki
> hátulról megszólalt:
> - Egy ilyen gyönyörű hölgynek nem szabadna ilyen későn kint
> kószálnia!
2.rész
- Mit keresel itt?Nem szabadna itt lenned!Mért jöttél ide?
- Nem is örülsz, hogy látsz?
- Dehogynem Inuyasha!Már hogyne örülnék?Csak�
- Csak nem szabadna találkoznunk!-mondta szomorúan.-De
akkor is, nem bírtam ki, hogy�-és ekkor közelebb lépett a lányhoz és
megcsókolta őt. Kagome úgy érezte, hogy most bárcsak ne érne véget
ez a pillanat és erre a gondolatra el is mosolyodott.Nem is sejtette,
hogy Inuyasha is ezt gondolja.
- Most el kell menned, nehogy meglássanak, majd holnap át
megyek és délután 2-kor a szentfánál találkozunk!A férjem úgyis
elutazik, így 1 hetet ott tölthetek.-mondta a csók után, majd egy puszit
adott a szájára és beindult a házba.
Inuyasha 1 percig nem tudott magához térni a puszitól majd
mosolyogva hozzátette:
- Rendben, akkor a szentfánál!-majd a háztetőkön ugrálva
elment /haza/.
Kagome boldogan feküdt az ágyba és hamar el is aludt.Másnap reggel
az ébresztőórára ébredt fel.
- Jó reggelt!Hívjak egy taxit, hogy elmehess az anyádékhoz?
- Nem kell köszönöm!Még pár dolgot elintéznék itthon, de azért
köszönöm! � mondta jókedvűen.
- Hát jó, legyen ahogy akarod!-mondta Hojó csalódottan.-
Hiányozni fogsz!-majd egy puszit akart neki adni, de a lány félrehajolt
és felkellt az ágyból és bement a fürdőbe.Hojó egy ideig értetlenül ült
az ágyban, majd felöltözött és levitte a csomagjait a kocsihoz és
bepakolt. Felment a szobába, hogy elbúcsúzzon a feleségétől.
- Hát, akkor megyek!
- Rendben!Vigyázok magunkra!-majd egy puszit adott az
arcára és lekísérte a kocsihoz.
Miután látta a távolodó autót felment a szobába és felvett egy fehér és
pirosas színű rózsa mintás pántnélküli toppot és egy hozzáillő fehér
miniszoknyát és magassarkú fehér szandit.Majd kirúzsozta magát és
egy kis púdert tett az arcára és barnás szemhéjfestékket tett a
szemhéjára.Tett magára egy kis parfümöt is.A haját is megigazította
Nagyon csinosan nézett így ki.Láttszott rajta, hogy boldog. Összepakolt
néhány dolgot és ruhát, amit a középkorba akar vinni, majd hívott egy
taxit és lent megvárta azt.
*
- Ti is észrevettétek, hogy Inuyasha tegnap este óta furán
viselkedik?-kérdezte Sango aggódva.
- Igen, tényleg furán viselkedik!Boldognak tűnik!-mondta
Miroku is.
- Hé ti meg mit bámultok?!-kiabálta Inuyasha ingerülten.
- Az biztos, hogy a modora az ugyanolyan!-mondta Sango
- Háát�.az biztos!-mondta Miroku és Shippo egyszerre.
*
Eközben Kagome megérkezett a házukhoz.Már alig várta, hogy leteljen
az a másfél óra, hogy találkozhasson Inuyashával.Bement a
házba.Mindenki megdícsérte, hogy milyen csinos lett.Kérdezték, hogy
miért csinosította ki magát ha csak a középkorba megy, de csak annyit
mondott, hogy csak úgy.Már 1:45 volt így elbúcsúzott a családjától:
- Megígérem vigyázok magamra!
- Rendben.Akkor 1 hét múlva találkozunk!
- Sziasztok!-majd beleugrott a kútba.
Mikor kimászott megnézte a kis tükrében, hogy jól néz-e ki.Rendben
találta magát, így elindult a szentfához.Nem is kellet sokáig várnia,
Inuyasha már ott is volt.
Inuyashának a lélegzete is elállt Kagome láttán.
- Már értem, hogy mért szeretett beléd a férjed!Egyszerűen
gyönyörű vagy!
- Köszönöm!-mondta elpirulva.
- Várj meg itt, elviszem a csomagodat a faluba mindjárt jövök!
- Rendben.-Nem is kellet sokáig várnia, Inuyasha 5 perc után
vissza is tért.
- Remélem nem várakoztattalak meg?! A többiek feltartottak!
- Nem dehogyis!
- Akkor jó!De most csukd be a szemed mutatok valamit!-majd
felkapta a hátára és már mentek is.
- Mostmár kinyithatod!
- Háhh!Inuyasha ez gyönyörű!
Egy kristálytiszta vízű forráshoz értek.A víz csillogott a
napfényétől.Lehengerlő látvány fogadta őt.
- Ugye?!Ez a kedvenc helyem!
- Ó Inuyasha ez csodálatos!
- Hát igen�-de nem tudta befejezni, mert Kagome forrón
megcsókolta .Először meglepődött, de utána ő is viszonozta a lány
csókját.A nap hátralevő részében Inuyasha megmutatta Kagoménak a
kedvenc helyeit.Remekül érezték magukat, határtalanul boldogok voltak
mindketten.
- Ó Inuyasha ez a nap olyan csodálatos volt!-mondta majd
beleült a félszellem ölébe.Már sötétedett és a levegő is lehűlt, de
egyikőlyüket sem érdekelte.A tóparton ültek egymáshoz bújva.
- Igen, én is örülök, hogy velem vagy!
- Milyen megható!Kár, hogy az ilyen látványtól felfordul a
gyomrom!-mondta egy rideg hand.
3.rész
- Naraku!-kiabálta Inuyasha gyűlölettel a hangjában.
- Lám,lám,vissza tért a mi kis Kagoménk!És milyen csinos lett!
Vajon mennyire fájna a halála Inuyasha?
- Meg ne próbáld!-majd védelmezőleg átfogta kedvesét.
- Nahát milyen gondoskodó vagy!-mondta Naraku gúnyos
hangnemben.
- Nem hagyom, hogy ez a szemét bántsa Kagomét!-gondolta
magában a fiú, de nem sokáig, mert Naraku támadott.Még éppen
idejében ugrott félre Kagoméval.
- Maradj itt én meg majd elbánok ezzel a rohadékkal!Nem
hagyom, hogy egy újjal is hozzád érjen!
- Jó de vigyázz magadra!
- Most meghalsz, szélborda!-kiabálta Inuyasha és a tetsaigat(
bocsi, de nem tudom, hogy írják) meglendítette.
- Nocsak, milyen dühös valaki, amikor ilyeneket csinálsz biztos
Kikiyoura gondolsz!
- Ezért megfizetsz!
- Inkább a lányt támadom!Had szenvedjen! �gondolta, majd
egy csapást mért Kagome felé.
- Inu�-de nem tudta végig mondani, mert mikor földetért
elájult.
- Kagomee! �kiabálta Inu kétségbe esett hangon.
- Hoppá!Mellé, de kár pedig majdnem eltaláltam!
- Te átkozott ezért megfizetsz!
- Nemhinném!Viszlát máskor Inuyasha és ne aggódj a
barátnőd miatt, biztos nem éli túl! Hahahaha!-azzal köddévált.
- Az ördögbe! Megint meglépett!Kagome!-majd 1 ugrással ott
termett kedvese mellett.
- Kérlek ébredj fel!-keltegette de mindhiába
- Szájon át kell lélegeztetnem!-az ajkát a lányra tapasztotta,
de nem is kellett több ,ert azonnal felébredt. És így a lélegeztetésből
szenvedélyes csók lett.Hosszú percekig csókolták egymást majd a csók
után Kagome a hasához kapott.
- Jaj, a hasam, Inuyasha� bor�borzasztóan fá..áj! �minen
egyes szót alig bírt kipréselni a száján a fájdalomtól.
- Hol fáj?
- Itt!A kisbabám, istenem csak add, hogy ne legyen semmi baja!
Azonnal vigyél be a kórházba!
- Hova?Máris hazaviszlek! �majd szélsebesen elindult a kút felé
kezében a fájdalommal küszködő Kagoméval.
*
- Remélem Kagoménak nem esett baja!Úgy érzem történt
valami!-mondta az édesanyja aggódva.
- Ne aggódj, biztos szuperhőst játszik odaát és remekül érzi
magát!-mondta nagyapja ám elkiabálta magát, mert meghallották Souta
kiálltozását.
- Nővérem mi van veled?!Mi történt?
- Mi ez a�Kagome!Souta hívd a mentőket!
- Máris!
- Egy szellem tette!Földre esett és elájult!És a hasát fájdalja!-
mondta ezt el Inuyasha egy szuszra, de a hangjában észre lehetett
venni az aggódást.
- Jaj, csak a kicsinek ne essen baja!
- Mikor jön már az az atkozott mentő izé!-mondta Inuyasha
mérgesen.
Pár perc múlva megjött a mentő autó és beszállították a
kórházba.Sokáig tartott a kivizsgálás,mire végeztek átvitték az intenzív
osztályra.Kagome édesanyja hazament a lányának ruháért, ezért
megkérte Inuyashát, hogy várja meg az orvost.Inuyasha épp Kagome
ágyánál ült és megkérdezte az orvostól.
- Minden rendbe fog jönni uram?-kérdezte aggódva.
- Hát sajnálom, de a kedves felesége veszélyeztett terhes!
- Hogy micsoda?-kérdezte Inu értetlenkedve.
- Ha, bármilyen apróság pl. megüti magát azonnal elvetél!
- Úristen!
- Mindenféle tehertől el kell tiltani, jobb,ha inkább a lelki
problémákat is mellőzi!Nem szabad idegeskednie!
- Rendben én majd vigyázok rájuk!
- Igazán remek apuka lesz magából!
- Igen, és köszönök mindent!-mondtra szomorúan.
- Ez a dolgom, viszlát! �ezzel kiment a szobából.
- Hjaj Kagome, én annyira�
- Semmi baj!
- Ka..te..ezt most nem értem!-mondta hitetlenkedve
- Minden egyes szót hallottam!Ez nem a te hibád!Ne sajnáld!
- Css, pihenned kell!
- Kapok egy korty teát?Már szomjas vagyok!
- Persze, fel tudsz kelni?De buta vagyok hisz most nem szabad!
Majd akor a számból adom be!-mondta és az utolsó mondatnál
elpirult.Bevette a szájába a teát és megcsókolta Kagomét.Ekor érkezett
meg Kagome édesanyja, aki megkérdezte, hogy hogy van a lánya így
már mindent tudott.Nagyon ledöbbent mikor meglátta őket.
- Kagome?
- Anya? Izé Inuyasha csak megitatott, nagyon szomjas voltam!
Nem történt semmi!-mondta Kagome rákvörösen Inuyashával együtt.
- Rendben, beszéltem az orvossal és azt mondta, hogy friss
levegőre van szükséged!Ezért szeretném, ha a faluban maradnátok a
középkorba, mivel ott a legfrissebb a levegő, de nagyon vigyázz rá
kérlek!-mondta Inuyashának és Kagoménak akik teljesen ledöbbentek.
1 hét után ismét a faluban voltak együtt.Inuyasha nagyon vigyázott
Kagoméra és minden óhaját teljesítette.Mindent elmondtak Sangoéknak
és ők is helyeselték, hogy Kagoménak pihennie kell.Esténként Inuyasha
átölelve Kagomét aludtak el, de ma éjszaka Kagome arra ébredt fel,
hogy fázik.Körül nézett de sehol sem találta Inuyashát.Elindult a
szentfához, hátha ott megtalálja.Meg is találta, de hangokra lett
figyelmes.Elbújt egy fa mögé és onnan leskelődött.
- Inuyasha rég nem találkoztunk!
- Kikiyou!Szerelmem hát tényleg te vagy az? �majd
megcsókolták egymást.Kagoménak összeszorult a szíve.Gyorsan
elfutott de senki nem vette észre, hogy ott volt.Szélsebesen szaladt
nem tudta merre megy és nem is látott a sok könnytől.Mígnem valaki
karjaiba futott.
4. rész
- Hát te még élsz?
- Na�na..-nem tudta végigmondani, mert elájult.
Az idegen Naraku volt és Kagome a karjaiba esett.
- Vajon mi lelte?MegvizsgáltatomEz még kapóra is jöhet.-
gondolta és egy gonosz vigyor kíséretében elvitte a palotájába.A
legjobb orvost hívatta ide.Miután meggyógyította, mivel varázyerővel
bírt így szólt:
- Sajnálom uram, de a lány elvetélt!
- Hogy micsoda?És meggyógyul?
- Igen uram 1 héten belül rendbe lezs, de sajnos a lelkét nem
tudom meggyógyítani!
- Értem elmehetsz!
- Vajon attól a korcstól várt gyereket?-majd leült Kagome mellé.
- Hol vagyok és mi történt velem-Mondta Kagome fátyolos
hangon.
- Elájultál, így a palotámba hoztalak és meggyógyíttattalak!
Kérdeznék valamit!
- Naraku, de hát..kérdezd!
- Attól a korcstól vártál gyereket?
- Nem de te honnan?A kisbabám mi van vele?-kérdezte
Kagome, majd erőtlenül megszorította Naraku kimonóját.
- Elveszítetted!
- Nem az nem lehet ezt nem bírom ki!-majd sírva fakadt
semmivel sem törődve.
- Ki tette ezt veled?
- Te miattad lett veszélybe a kisbabám!De Inuyashát látva
elszaladtam!.mondta sírva.
- Tehát a gyermekedet miatta és Kikiyou miatt vesztetted el!Én
segíthetnék bosszút állni!
- Te meg miről beszélsz?
- A mi kis bosszúnkról!Amúgy meg megmentettem az életed!
Hálásnak kéne lenned ezért!
- Kár volt, ugyanis semmi más nem számított csak a fiam élete!
- Megbosszúlhatnád a fiad halálát!Vagy talán nem is volt olyan
fontos számodra!
- Dehogynem, és hogy bizonyítsam állok rendelkezésedre!-
monndta teli gyűlölettel.
- Rendben!Adok másfél hetet, hogy mindent elintézz a saját
világodban!Majd, a telihold éjszakáján érted küldök valakit aki elhoz a
palotámba!
- És, ha megbosszultam a fiam halálát, mit szándékozol velem
tenni?
- Hmm, ezt még meggondolom, de nem öllek meg az biztos!
Most az a lényeg, hogy meggyógyulj!A lelkedre a gyógyír a bosszú, az
édes bosszú, amely tökéletes lesz veled együtt!
- Kagura!
- Hívtál Naraku?-kérdezte a szélboszorka közömbösen.
- Igen, vidd haza Kagomét, a többit, majd kitervelem!És ne
merészelj ilyen hangnemben beszélni velem megértetted?-majd
megszorongatta a kezében levő szivet.
- I..i..i..i..igen!-mondta Kagura a fájdalomtól akadozva.
- Nagyszerű, és most indulj!
Kagura elvitte Kagomét a kúthoz és beleugrott.
*
- Vajon, hol lehet Kagome?-kérdezte Miroku a most ébredező
Sangotól.
- Szerintem elment Inuyashával!
- Ilyen korán?Vagy talán már az éjszaka mentek el együtt!-és
az utolsó mondatnál megejtett egy vigyort.
- Te perverz disznó!Nem mindenki olyan perverz, mint te!
Miroku, és még most is a fenekemet fogdosod!-majd agyonütötte a
bumerángjával a szerzetest.
- Hé, hát ti, meg megint min veszekedtek?-kérdezte Az ekkor
érkező Inuyasha.
- Inuyasha!-mondta egyszerre Sango és Miroku.
- Igen én vagyok, most meg mivan, mért néztek így rám?
- Hol hagytad Kagomét?-kérdezte Sango dühösen.
- Micsoda?Kagome nincs itt? De hát, az éjszaka még itt feküdt!
- Biztos elment fürödni vagy sétálni!-találgatott Miroku.
- Hogy érted, hogy az ,,éjszaka�?-kérdezte értetlenkedve
Sango.
- Úgy, hogy az éjjel itt hagy�
- Mi a baj?Inuyasha, ugye nem�ugye nem Kikiyouval
találkoztál?
- Mi?-kérdezte a még mindig meglepett Sango.
- Hátt�ööö..
- Inuyasha, ezt nem hiszem el!-kiabálta dühösen Sango.Hogy
tehetted ezt azok után, hogy�
- Gondolom Kagome észrevette, hogy nem vagy mellette, így
elindult megkeresni és meglátott titeket!Csak reméheted, hogy nincs
semmi bajuk!-vágott Sango szavába Miroku.Bár ő is nagyon aggódott
Kagome épségéért.
- Amondó vagyok, hogy kövessük Kagome finom illatát!
Inuyasha?
- Számíthatsz rám!-majd szaglászni kezdett, hamar rá is
bukkant az illatára.A többiek követték őt.Mikor az erőbe érve
elvesztette a fonalat.
- Menjünk vissza a faluba!Lehet visszament! �okoskodott
Miroku.
- Nagyon remélem!-mondta Inu bűnbánóan.A többiek látták
rajta, hogy mennyire megbánta amit tett, és hogy mennyire aggódik
Kagoméért így nem is nyagatták.
*
Eközben eltelt másfél hét.Kagome valóban rendbe jött.Semmilyen
érzelmet nem mutatott.Hojóval is tisztázták egymás érzéseit,így mivel
már nem volt mi összekapcsolja őket közös megeggyezéssel elváltak.
- Eljött az idő!Anya, el kell mennem egy kis időre!Pontosan nem
tudom mikor jövök haza ezért ne számítsatok rám!És ne aggódjatok!
Nincs semmi bajom!
- Rendben kicsim!Te érzed!Nem mi!Ha elszeretnél menni, hát
menj, én nem tartalak vissza!A te helyedben én is menekülnék!Jót tesz
neked egy kis utazás!-mondta édesanyja mit sem sejtve, lánya
bosszújáról.
- Nem is sejted mennyire igazad van!-felelte Kagome
közömbösen.
- Abba sem szóltam bele, hogy elváltál, immár felnőtt nő vagy,
nem szólok bele az életedbe!
- Köszönöm!Hát akkor sziasztok!
- Ne kísérjelek ki a reptérre?
- Nem kell köszönöm!Egyedül is megy!-majd kiment az udvarra
és egyenesen a kút irányába vette az útját.Mivel 18:30-kor indult azzal
az ürüggyel, hogy �19:30-kor indul a gépe Londonba�� így már
sötétedett.Méd várt 10 percet, majd beleugrott a kútba.-Ahogy
sejtettem, itt már sötét van!-gondolta magában miután kimászott a
kútból.Nem telt el sok idő már látta is ahogy Kagura jön ki a sötétből.
- Akkor induljunk!-mondta Kagome mosolyogva.
*
- Már 1 hete keressük Kagomét, de még nyomára sem
akadtunk!-mondta Inuyasha aggódva.
- Miroku, elárulod, hogy, hogy a manóba tudsz ilyen nyugott
lenni?-kérdezte dühösen Sango-A legjobb barátnőm elveszett, és nem
találjuk őt sehol, mintha a föld nyelte volna el, te meg itt�itt�itt..áá,�
szóra sem méltatlak!
- Ha a föld nem is de a szel�
- Ilyen még csak eszedbe ne jusson!-vágott Miroku szavába
Inu dühösen.
- Fő a nyugalom!Hidjétek el én is aggódom Kagoméért, de csak
tiszta fejjel lehett gondolkodni!És eddig kilátástalan a helyzetünk,még
csak Narakuról se hallottunk semmit!Lehet, hogy valami gonosz tervet
szövöget a hátunk mögött, és mikor eljön a megfelelő pillanat hátba
támad minket!Várjunk csak!
- Igen?-kérdezték meglepetten a többiek egyszerre.
- Áh, felejtsétek el!
- Miért mire gondoltál Miroku?-kérdezte a félszellem
gyanakodva.
- Öö..csak�csak valami ostobaságon!Ne is figyeljetek rám!
- Miroku, kivele, most!-mondták dühösen.
- Oké, oké!Nos� csaaaak�.hááátt�.szo�szóval�
én�.arragondoltam,hogymivanakkor,haNarakuelraboltaKagomét!-
mondta a végét elhadarva,úgy,hogy a többiek is értsék.
- Remélem nem!-mondta Sango,aki már a sírás határán volt.
- Ugyan Sango ne sírj kérlek!-mondta Mirolu aki kapott az
alkalmon és megfogta a lány fenekét.
- MIROKU!-majd elcsattant egy pofon.
- Hogy lehetsz ennyire érzéketlen!Hogy mersz fogdosni?De
majd én leszoktatlak egyszer és mindenkorra errő..
- Lennétek szívesek máskor megvitatni a szerelmi ügyeiteket,
ugyanis Naraku lehet, hogy elrabolta Kagomét és nem tudjuk mi van
vele!-erre Miroku és Sango elpirultak.
Egy ideig csendben mentek, míg éjszakára a legjobb fogadóba térve
hála Mirokunak elkezdte a szokásos , hogy �valamilyen baljós felhőt
látott, és ha megengedi akkor kiűzi azt onnan��sztoriját.Az vacsora is
rendesen telt, mígnem Miroku megkérdezte a szokásos kérdését az
egyik szép lánytól, �hogy lenne-e a gyermekei anyja��és erre Sango
dühös lett, így Inuyasha csak bámulta az �álompárt�� és Kagoméra
gondolt, de nem sokáig, mert elaludt.Nem sokkal később a többiek is
nyugovóra tértek.
*
- Nahát Kagome öröm téged újra látni!Ma este csodásan nézel
ki!Készen állsz?
- Igen, kész vagyok megtenni akármit!-felelte határozottan
Kagome.Rengeteget változott, amióta szövetségbe lépett
Narakuval.Sokkal komolyabb lett és levágatta a haját a válláig és a
formáját is megcsináltatta tépett fazonra.Kifestette a körmét és
kisminkelte magát.Magassarkú cipőjében is magasabbnak látszott. Így
sokkal nőiesebbnek tűnt.
- Azt teszek amit mondasz!Nincs semmi ellenvetésem!
- Akkor ez azt jelenti, hogy megtudod ölni a szellemekt,Kikiyout
sőt..Inuyashát is?
- Igen Naraku!
- Nagyszerű! Van egy meglepetésem!
- Mi lenne az?-kérdezte kíváncsian a lány.
- LeePaylong!(ejtsd:lípajlong) -ekkor az ajtó kitárult és kilépett
rajta egy magas fekete hajú,zöld szemű ,erős férfi.
- Mit akar ez jelenteni?-kérdezte Kagome gyanakvóan?
- Nem kell aggódnod!Ő itt a személyi testőröd!Kitűnő
harcos,így nem eshet bajod!
- Szóval ő fog végezni mindenkivel?Hmm, igazán gonosz terv,
de tetszik!
- Ő nem ember, hanem szellem és nagyon erős!17 évvel
ezelőtt öltem és fogtam mega szellemét !Csak a megfelelő irányítóra
kellet várnom, és te megfelelsz az elvárásaimnak!
- Tehát nincs magánál!Kérlek engedd el őt!Ha magához tér is
tudni fogom irányítani!
- Ahogy akarod!-majd csettintett az ujjával.
- Mi történt!Hol vagyok?
- Meghaltál, és a lelkedet fogjul ejtették!De én
felszabadítottalak!-felelte kedvesen Kagome.
- Meghaltam?
- Igen és tudni szeretném segítesz-e nekem?Én irányítanálak!
Tényleg Naraku, mivel irányítanám?
- Tessék, doshi kártyák!Ezekkel irányíthatod a szellemeket!Más
szellemeket a szolgáddá tudsz tenni és irányíthatod őket ezek
segítségével! Tehát segítesz a lánynak Paylong?
- Mivel meghaltam, és felszabadított, és nincs mit tennem mert
szellemként nem bolyonghatok a világon, ezért igen!
- Nagyszerű!Kagome,nem szeretném, ha Inuyasha felismerne!
Csak ha haldoklik, akkor mondd meg neki ki is vagy valójában!Had
szenvedjen annyit, mint amennyit te szenvedtél!-gúnyos mosoly.
- Jólvan!De nem olyan könnyű átverni, ugyanis megérzi a
szagomat!
- Nem,csak az enyémet fogja érezni!
- Rendben!KÉSZÜLJ FEL INUYASHA,MERT HAMAROSAN
MEGHALSZ!
5.rész
2 héttel később:
Kagome épp a szobájában a tükör előtt ült és fésülte a haját,mikor
belépett Naraku.Odament a lányhoz és kivette a kezéből a fésűt és ő
fésülte tovább a lány haját:
- Immár minden készen áll!Elég erősek vagytok Paylonggal,
hogy legyőzzetek mindenkit!Egyszerűen gyönyörű vagy így, már értem
miért szeretett beléd Kouga is!-majd elkezdte csókolgatni a lány vállát
és haladt felfelé a nyakáig.
- Mi köze van Kouganak az egészhez?
- Semmi,csak csupán említettem, hogy oda van érted!Ezért is
te szerzed meg a lábából az égköveket!
- Értem!-az elmúlt idő alatt Kagome és a szelleme nagyon
megerősödtek és össze is barátkoztak.Naraku beiktatta Kagome
szívébe a gyűlöletet és könyörtelenül végeztek a szellemekkel.
- Naraku sajnálom, hogy zavarnom kell de� -lépett be a
szobába Kagura.
- Akkor mért zavarsz?Remélem tényleg fontos amit akarsz! �
felelte dühösen Naraku.
- Itt van !
- Máris?Nagy kár!Pedig szívesen játszottam volna vele egy
kicsit!
- Kiről beszéltek?-kérdezte kíváncsian Kagome.
- Ó csupán most jött el az idő, hogy a mi kis farkasunk ideadja
a nála lévő égkőszilánkot!
- Értem,máris indulok!-állt fel a helyéről és indult volna ki, ha
Naraku nem szól rá:
- Előbb öltözz fel a szekrényedbe tetettem a ruhád!-azzal
kimentek a szobából és Kagome felöltözött.Fekete nyakba
akasztható,mély kivágású, rövid ruha volt rajta, és a derekán
aranyszínű kendő volt kötve.A csuklójára és a felsőkarjára arany ékszer
tett Mivel ehhez a szereléshez nem adott neki cipőt, így felvett egy
fekete színő magassarkú szandált, amit a bokáján kötött meg.Mikor
kilépett a szobából Naraku kiadta a parancsot:
- Egyszerűen csodálatos vagy, és most csábítsd el Kougat és
vedd el tőle az égkőszilánkokat!Ha nem adja önszántából, akkor öld
meg!Tessék!Ezzel a legyezővel könnyebben irányíthatod a szellemeket!
Doshi talizmánokból készült!
- Értettem, máris megyek!
*
Eközben a többiek Inuyasha után erettek, mivel Inuyasha megérezte
Kouga szagát.
- Ha megtalálom azt az átkozott ordast, egyszer és
mindenkorra végzek vele!
- Nagyon aggódik Kagoméért, és mindenkit provokál, hogy
harcolhasson!-mondta Sango.
- Csak azért csinálja, mert így egy darabig nem gondol
Kagoméra!Én is ezt tenném a helyében, csak nem Kagome miatt hanem
miattad!
- Hogy montad?
- Semmi felejtsd el!Inuyasha érzel még valamit-kérdezte
Miroku.
- Ezt nem hiszem el hova járkálhat ez az ordas egyáltalán?Jó
lenne ha egy helyben maradna, hogy jól elintézzem! �motyogta a maga
orra alatt Inuyasha
- Meg sem hallotta amit kérdeztél!-mondta Sango csodálkozva.
- Reménytelen, teljesen kiborult!
*
- Érzem már!Ez annak az átkozott Narakunak a szaga!De
várjunk csak!Hiszen ez!
- Szia!-felelte kedvesen Kagome.
- Ka..Kagome?Mit keresel itt?
- Hát, én csak!
- Az a palotapincsi megbántott igaz?
- Igen!-borult sírva Kouga nyakába.Kapott a helyzeten és
átölelte az �asszonyát��.
- Egy ilyen idióta miatt nem kellene sírnod!-valami nem
stimmel,mért érzem Kagomén Naraku szagát?És mért nem éreztem meg
a közelségét?Olyan ridegnek tűnik és a tekintetében,fájdalmat és
gyűlöletet láttam!-gondolta magában Kouga.
- Kouga, ha igazán szeretsz, akkor most átadod nekem az
égkőszilánkokat!
- Te nem Kagome vagy!-lökte el magától Kagomét.
- De igen, én vagyok!Rengeteget változtam, természetesen
Inuyasha és Kikiyou miatt!Miattuk vesztettem el azt ami a világon a
legfontosabb volt!
- Micsodát?-kérdezte meglepetten.
- Itt növekedett a hasamban, mígnem elveszetettem a
gyermekemet!
- Te gyereket vártál attól a kutyától?És mért nem nekem
szóltál?
- Ne légy naív!Nem tőle volt, hanem a volt férjemtől!
- Hogy érted azt, hogy �volt��?Akkor ez azt jelenti, hogy ismét
szabad vagy?
- Talán, de most add át az égköveket!Ha nem akkor erőszakkal
elveszem!
- Ez csakis Naraku műve!És azé az átkozott kutyáé!
- Milyen okos vagy!De most már elég, volt a csevegésből!
Fordítsuk az időt fontosabb dolgokra!Kíváncsi vagyok, hogy bírsz el a
szellemeimmel! Gyerünk!-kiálltotta és a háta mögül egy egész sereg
szellem indult Kouga felé.
- Ez így rettentően unalmas!-ásított Kagome.Kouga sorjában
ölte meg a szellemeket.Mígnem az összessel végzett.
- Hát jó, legyen!Paylong, daodandó csapás!
Kouga félre ugrott.-Nem nagyon fogom bírni!Jól kifárasztott már az
elején!De nem adom fel!Kagome, fel foglak szabadítani!-gondolta
magában miközben védekezett.
- Mi a baj Kouga!Máskor mindig te támadtál!
- Csak gyakorlok egy kicsit!
- Persze, gyakorlod a halálod!
- Figyelj rám,nem tudom mit tett veled Naraku de�-kezdte el a
mondandóját, miközben védekezett.
- De ez nekem így tetszik!-vágott a szavába.-De most már
elég, Paylong halál csapás!Vedd el tőle az égkövek�
- Mi van Kouga, nem bírsz el egy ilyen piti kis szellemmel!-
nevetett és hárította a csapást.
- INUYASHA!-mondta egyszerre Kouga és Kagome.
- Már is itt van?Kár, pedig még játszottam volna még egy kicsit!
De most el kell tűnnünk!Paylong, visszavonulunk!-ezzel el is
tűntek.Inuyasha semmit sem vett észre.Nem tudta, hogy Kagome volt
az.
- Mit keresel itt kutya?És minek avatkozol a csatámba!-
kérdezte dühösen Kouga.
- Azért jöttem, hogy kiverjem belőled az égkőszilánkokat!
- Nem nézel ki úgy, mint aki mindent bánna!
- Te meg miről beszélsz?-kérdezte ártatlanul.
- Ne hidd, hogy olyan nagylegény vagy, mert miattad kellett
megküzdenem Kagoméval!
- Hogy mit mondtál?Kagome?Hol láttad őt?-fogta meg Inuyasha
Kouga ruháját.
- Ot..Eltűnt?!Pedig az előbb itt volt!Mivel Kouganak súlyosak
voltak a sebei,ezért Sango ellátta,és Miroku tanácsára velük maradt.Bár
Inuyasha ennek nem örült, de amikor mondta neki, hogy �Kagome
miatt��megnyugodott.Kouga elmesélt mindent,nem is kell mondani, hogy
össze is vesztek Inuyashával. Ott vertek tábort.Mindenki aludt már
kivéve Inuyashát .Folyton, csak Kagome járt a fejében.
- Kagome volt az aki kiszabadított a fa fogságából, és ő
mentette meg folyton az életemet,rengeteget veszekedtünk és mindig
ő kezdte a békülést is.Kagome volt az első aki könnyeket ejtett értem
és sírt, ha Kikiyouval látott.Naraku elkapta őt és nem tudom mit csinált
vele, de biztos, hogy ellenünk hangolta.Vajon most mit csinálhatsz én
Kagomém?-gondolkodott, majd egy kis idő múlva elnyomta az álom.
*
- Értem, szóval megjent!Kouga biztos elmondott mindent, így új
tervet kell kieszelnünk! A fenébe!Mért kell annak a korcsnak folyton
mindenbe beleszólni!
- Sajnos ilyen heves természetű!De most inkább lefekszem
aludni, majd holnap tmegtámadom és megölöm őt! Jó éjt!-ezzel
elfeküdt aludni.
- Kagura, hozd el nekem Kikiyout, tervem van vele!-gúnyos
mosoly
|