A babk kultikus szerepe, s a gyermeki vilggal val sszekapcsoldsa a mai Japnban is l jelensg. A lenyok napja, a harmadik h harmadik napja, a cseresznyevirgzs ideje, a babk nnepe Japnban. Minden kislny egy lpcszetesen felptett, piros draprival letakart emelvnyen helyezi el a szigoran meghatrozott szerep babkat, s az elrendezs is a hagyomnyokat kveti.
Adatok arrl, hogy e keleti orszgban a kislnyok babval jtszottak, s azokat venknt megrendezett nnepeken ki is lltottk, mr a 8-9. szzadbl tallhatk. Az Edo korbl (1603-1867) mr sok, igen mvszi baba is fennmaradt, hiszen a lnyok nnepn killtott babk gyakran tbb genercin keresztl ksrik a csaldok lett.
Egy teljes kszletnek legalbb 15 babbl kell llnia, s ezek hagyomnyos japn ltzetet viselnek. Legfontosabbak a csszr s a csszrn l alakjai, melyek az emelvny legfls szintjn foglalnak helyet. A drapria vrs szne a babk ltzetn is visszatr. Az alsbb szinteken udvari mltsgok, miniszterek, udvarhlgyek s zenszek helyezkednek el, szigoran megszabott trsadalmi hierarchia szerint. A legals szint a prnp, a szegnyek. A figurkat finoman megmunklt btorok, eszkzk, kocsik egsztik ki. A babaasztal dsze mg a vzkba helyezett bimbz cseresznyefag, a ni jellemvonsok szimbluma.
Az egy htig killtott babk eltt a kislnyok j kimonban megvendgelik bartniket, kialakult szablyok szerint nekelnek, jtszanak s hagyomnyos teleket szolglnak fel egymsnak.
Egy ilyen babannep klti, gynyr brzolsa lthat Akira Kuroszava lmok cm filmjnek egyik epizdjban. |